Tanulási nehézségek: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

Mi a diszlexia

A diszlexiára nem mint betegségre, hanem atipikus idegrendszeri fejlődés miatti tanulási zavarra érdemes tekinteni, mely elsősorban az olvasás elsajátításának nehézségében nyilvánul meg. Tehát ha az olvasáshoz szükséges idegrendszeri funkciók és részképességek fejlődése jelentősen eltér a szokásostól, akkor beszélünk diszlexiáról. Fontos, hogy a diszlexia az intelligenciától független. Megkülönböztetünk szerzett és fejlődési diszlexiát, melyek hátterében többnyire több tényező áll. Az olvasási nehézség lehet örökletes, egyes kimutatások szerint egy diszlexiás szülőnek 50%-os eséllyel lesz diszlexiás gyermeke, sőt, a nagyszülők problémáját is örökölheti az utód. Rizikófaktora lehet az átszoktatott balkezesség is. A szerzett diszlexia pedig legtöbbször valamilyen trauma bekövetkeztére, pl. balesetre, vezethető vissza – tehát nem lélektani traumáról van szó, hanem valamely agyi sérülésről. A diszlexia gyakran együtt jár írási (diszgráfia) vagy számolási (diszkalkulia) nehézségekkel.

A diszlexia tünetei

lassú, nehézkes olvasási tempó, sok hibával, gyakori újrakezdéssel
betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere
gyenge szövegértés és helyesírás
szóalkotási nehézségek és szegényes szókincs
folyamatosan ingadozó teljesítmény.

Az olvasási kudarcélmények hatására másodlagos tünetek is kialakulhatnak, ilyen lehet pl.: szorongás, frusztráció, agresszivitás, dac, magatartásproblémák, depresszió, dominancia-zavarok, valamint jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek is. Leginkább itt lép be a pszichológus, mert maga a diszlexia diagnózisa, illetve kezelése inkább logopédiai kompetencia. Vannak olyan jelek, melyek – akár korábban is – utalhatnak diszlexiára, pl.: megkésett beszédfejlődés, súlyos beszédhibák, mozgásfejlődési szakasz kiesése, gyenge ritmus- és rímérzék, ügyetlen mozgás, koordináció (rosszul fogja a ceruzát, nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, nehezen megy a lépcsőzés, biciklizés), problémás tér-idő érzékelés (összekeveri a jobb és bal oldalt, az előtte és utána jelentését, nem tudja megtanulni, hogyan működik az óra). Ezek megléte nem jelent automatikusan diszlexiát, de ha több ilyen is előfordul, akkor erős lehet a gyanú és érdemes felkeresni egy szakembert.

Mi a diszgráfia

A diszgráfia gyakran a diszlexiához párosuló tanulási zavar, írászavart jelent. Hasonlóan a diszlexiához, óvodás korú gyerekeknél, akik nem tudnak még írni, itt is legfeljebb csak veszélyeztetettségről beszélhetünk. A diszgráfia esetében sem feltétlenül jelenik meg az összes tünet minden esetben és itt is előfordulhat, hogy mindkét fajtája, az formai és tartalmi egyszerre jelenik meg egy gyerek esetében. Ilyenkor megesik, hogy teljes írásképtelenséget okoz. A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is. A diszgráfia nem társul feltétlen más tanulási zavarral, ugyanakkor lehet a tüneteinek megjelenése az írásban. Megfigyelések szerint majdnem minden diszlexiás egyben diszgráfiás is.

A diszgráfia tünetei

A tünetek a diszgráfia típusától függnek.

A formai diszgráfia esetében a tünetek a következők lehetnek:

az írás technikája nehéz a gyerek számára
pontatlanul, lassan ír
az írás külalakja, íráskép csúnya, a betűk kicsúsznak a sorokból, a vonalvezetés hullámzó, a betűk mérete és formája változó
gyakran javítja, áthúzza, kiradírozza a gyerek az írását
általában görcsösen fogja a ceruzát, rendszerint erősen rányomja a papírra
tollbamondáskor gondolkodni kezd a betűk formáján, ezért lemarad, majd esetleg kapkodni kezd
a kapkodás miatt lehagyja a szavak, mondatok végét, vagy esetleg más, korábban elhangzott szót szúr be
pontatlan a szóköz, nagybetű, írásjelek használata

Tartalmi diszgráfia esetében tünetek az alábbiak

a külalak elfogadható, viszont a helyesírás nagyon gyenge
önálló fogalmazások írása okoz nehézséget, a tollbamondásban sok hibát ejt, jóllehet a másolási feladatot szépen, hibátlanul végzi
a hosszú-rövid magánhangzókat nehezen különbözteti meg
gondot okoz a nyelvtani műveletek megértése, használata

Mi a diszkalkulia

A diszkalkulia a tanulási nehézségek egyik altípusa, melynél a zavarok elsősorban a matematikával, a számokkal kapcsolatban jelentkeznek. A diszkalkuliát a diszlexia egyik válfajának tekintik, ez is részképesség zavar. A gyereknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, nagyságokról és a matematikai műveletekről. A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, számok megfordításában és egyéb módokon jelentkezhetnek, ezek hátterében azonban az átlagostól eltérő érzékelés és információ-feldolgozás áll. Az írásbeli készségek zavarához hasonlóan a számolási nehézségek hátterében szintén örökletes gének állhatnak. A diszkalkulia nem érinti az értelmi színvonalat, a nehézséget kizárólag a számokkal összefüggő információfeldolgozás sajátos hiányossága adja.

A diszkalkulia tünetei

A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkezhetnek, de igazi problémát az első osztálytól kezd okozni. A szülő és pedagógus azt tapasztalhatja, hogy a gyereknek a matematika komoly problémát jelent és messze alulteljesít benne, miközben egyéb tantárgyakban jó eredményei vannak. Azaz, hatalmas a különbség a matematika és más tárgyak között, hiszen a gyerek értelmi képességei jók, csak a számokkal áll hadilábon.

A számlálás szorosan összefügg a mozgás- és a beszédfejlődéssel. A mozgás összerendezettségének hiánya, az éretlen figyelem nehezíti a számlálás képességének kialakulását.

A diszkalkuliás gyerekekre az alábbiak szinte mindegyike jellemző:

nehéz elképzelnie a gyermeknek fejben (mentálisan) a számsort, így hibás a számok sorrendisége
számjegyekkel és nem a mennyiségekkel gondolkodik
a helyértékek megértésében feltűnően sokáig sikertelen
nehézségei vannak az ujjak globális használatában
hosszú évekig az ujjain egyesével számolva végez műveleteket
különösen nehezen boldogul a kivonással, osztással
a számok bontásait, bontott képét nem képes felismerni
hibás stratégiák jelennek meg a számításokban, különösen többlépéses számolásos feladatok esetén
feltűnő szorongás a matematikától, vagy negatív attitűdök matematikai feladatok végzésekor
lassúság még a nagyon egyszerű feladatok esetében is.

Tanulási módszertani tippek

Diszlexia esetében

Magyarországon az önkormányzati óvodákban logopédusok végeznek szűrést az ötévesek körében, ha ekkor felmerül a diszlexia gyanúja, akkor egy komolyabb kivizsgálásra küldik a gyereket, melynek során a szakértők kizárhatják az esetleges látás- és hallásproblémákat, valamint a mozgászavart. A diszlexia felismerése nem mindig egyszerű, ezért legtöbbször orvos, pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus és logopédus együttes munkája szükséges hozzá, ráadásul miután a diszlexia a sajátos nevelési igény kategóriájába tartozik, a diagnózist csakis szakértői bizottság mondhatja ki.

Szerencsés esetben már az óvodában fény derül a diszlexiára és már korán elkezdődhet a terápia, melynek során a logopédus fejleszti azokat a sérült vagy ki nem alakult részfunkciókat, amelyekre a későbbiekben szükség lesz az olvasáshoz, illetve bővíti a memóriát és a szókincset. Szintén szerencsés esetben a logopédus együtt dolgozik mozgásterapeutával (a sok mozgás, különösen az egyensúlyrendszert érintő mozgások segítenek az idegrendszer érésében), gyógypedagógussal és pszichológussal is, hiszen a probléma kezelése rendkívül összetett feladat és több szakmát érint. Ha idejében elkezdődik a komplex kezelés, akkor jó eredményeket lehet elérni, ám súlyos vagy kezeletlen esetében felnőttkorban is fennmaradhatnak maradványtünetek, pl. rossz helyesírás, szervezetlenség, az idővel való bánásmód nehézsége stb.

A diszlexiások hajlamosak elveszni a részletekben. Nekik először át kell látniuk az egész tananyagot, hogy utána az egyes részeket kezelni tudják. Éppen ezért szerencsések azok a tankönyvek, amelyekben rövid áttekintés van az egyes fejezetek előtt, ezek ugyanis egy átfogó képet biztosítanak, melyen már könnyebben elrendezhetők az apró részletek.

A tanulandó anyagot érdemes rajzos formában is megjeleníteni. Sokkal könnyebb úgy a tanulás, ha szerepet kapnak a különféle ábrák, grafikonok, táblázatok.

Az ábra készítésénél be kell tartani néhány fontos szabályt, hogy hatékonyan segítse a tanulást. A papírra fekvő helyzetben rajzoljatok, hiszen ez az elrendezés felel meg leginkább a látómezőnk formájának. Írjatok nyomtatott nagy betűkkel, mert ezeket könnyebb megjegyezni, egyszerűbb képként emlékezni rájuk. Középre mindig a fő gondolat kerüljön, ebből ágazzanak el a kisebb egységek vonalai. A rajzot szebbé és érthetőbbé teszi, ha különböző színeket használtok az egyes gondolati egységek megkülönböztetésére. Ha lehet, használjatok képeket is, rajzoljatok vagy ragasszatok, ezek is könnyebbé teszik a tanultak felidézését.

Diszgráfia esetében

A diszgráfia nem javul a sok másoltatással, hanem speciális kezelést igényel. Leküzdése sokszor nehezebb, mint a diszlexiáé. Nagyon fontos a komplex megközelítés, szükség esetén több módszer alkalmazása egymásra épülve, vagy párhuzamosan. Az íráskészséget diktálással fejlesztik; eleinte betűket és szótagokat mondanak tollba, később egyes szavakat. Megfigyeltetik és alaposan áttanultatják a betűk és a betűkapcsolatok formáját. A kezelés későbbi szakaszaiban a tanulónak képekről kell beszélnie, egyes szavakat mondania, mondatokat befejeznie. A helyesírás javítására először a képességeket fejlesztik. A ritmusérzék, az alaktagolás, a hallási figyelem és felismerő képesség, és az emlékezet egyaránt fontos a helyesírás szempontjából. A nyelvtani elemzés is fejlesztésre szorulhat. Külön figyelmet fordítanak szavakban megnyilvánuló és a mondatokban megjelenő hibákra. A fogalmazási képesség növelése érdekében a tanulónak képekről kell mondatokat mondania, majd szöveget alkotnia. A szókincs gyarapodásával párhuzamosan leírattatják a különféle szempontok szerint (szófaj, jelentésmező, mondatrész, ellentétek, csoportosítások) gyűjtött szavakat.
A tanulási zavarok közül ezen a területen a legfontosabb megfelelő mozgásterápia alkalmazása, a beszédészlelés és –megértés fejlesztése, szükség esetén grafomotoros fejlesztés, vagy kiegészítő művészeti terápiás módszer.

Diszkalkulia esetében

A fejlesztés megkezdése előtt részletes vizsgálatokkal mérik fel a tanuló képességeit, és azt, hogy hol tart. Ezekre építve indulnak meg a foglalkozások, amik fokozatosan fejlesztik a képességeket, készségeket és jártasságokat alakítanak ki, majd ezeket az új ismeretek megszerzéséhez használják; először direkt, majd egyre absztraktabb szemléltetéssel, végül szemléltetés nélkül.

A diszkalkulia nem betegség, kezelése mégis szükségszerű. A számolási zavart csak ötven éve vizsgálják a kutatók, így ezzel kapcsolatban még sokkal kevesebb a tapasztalat és eredmény, mint például a diszlexiával kapcsolatban. Ha az idegrendszer sérült, akkor azt kell kezelni, ez a legtöbb esetben mozgásterápiával történik. Ennek az a szerepe, hogy a megfelelő és speciálisan erre alkalmazott mozgás során az idegrendszer fejlődésnek indul. Csak az idegrendszer fejlődése után érdemes egyéb fejlesztés után nézni.

Mivel a térbeli tájékozódás az egyik legfontosabb részképesség, amely alkalmassá tesz egy gyereket a matematikai készségek elsajátítására, így erre külön nagy figyelmet kell fordítani a fejlesztés és kezelés során. Ezen kívül fontos még fejleszteni a gyermek optikai emlékezetét és a szerialitást, azaz a sorrendiség érzékelését is.

A terápia mindig alkalmazkodik a szakemberek által meghatározott probléma jellegéhez, hiszen csak így lehet hatásos. Első körben felmérik a gyermek gondolkodását minden feladattípusban. Erre építik később a hibás gondolkodás megszüntetését és a megfelelő megoldási stratégia kialakítását is.

Hogyan tud segíteni a szülő

Diszlexia esetében

Vonjatok be minél több érzékszervet a tanulásba, és tegyétek azt játékossá!

A matematikát nem csak papír és füzet mellett lehet tanulni, hanem a kertben vagy a parkban is. Számoljatok kövekkel, csigaházakkal, gesztenyékkel. A számokat (sőt a betűket is) leírhatjátok a homokba, vagy felrajzolhatjátok a járdára. Ha a paradicsomról tanultok, keressetek egy kiskertet a közelben, ahol megvizsgálhatjátok a növény részeit, ahol érezhetitek a paradicsom illatát, ahol megtapinthatjátok a leveleit, vagy a földet, melyben fejlődik. A háziállatokról is sokat tanulhattok így.

Ha történelmet tanultok, akkor keressetek fel olyan helyszíneket, múzeumokat, várakat, melyek kapcsolódnak az adott eseményhez. Erre persze nem mindig van lehetőség, de elmehettek a könyvtárba, vagy keresgélhettek az interneten is képeket, videókat.

Ne hagyatkozzatok az olvasásra. Sok gyereknek segít, ha hallja is a tanulnivalót, ezért olvasd fel neki a leckét, majd készítsetek belőle rajzot a már említett módon.

A tanulás és a játék nem idegen egymástól, éppen ellenkezőleg: a játék a tanulás legfontosabb eszköze. Készítsetek modelleket, kísérletezzetek, gyurmázzatok. Ha például arról tanul gyermeked, hogy milyen lakóházakban éltek bizonyos korokban az emberek, akkor ezeket el is készíthetitek agyagból, gallyakból, növényi anyagokból vagy épp kövekből. Ez garantáltan jó szórakozás, és biztos, hogy az itt tanult információk nagy részére gyermeked még felnőtt korában is emlékezni fog. Ugyanez a helyzet a fizikai vagy kémiai kísérletekkel: ezek látványosak, és segítségükkel gyermeked élőben tapasztalhatja meg a világ működését. (Azért az otthoni kísérletezéssel vigyázzatok, mindig legyen jelen szülő is!)

Diszgráfia esetében

Ha óvodás korban észlelik a magasabb rizikót, segíthet, ha a gyerek prevenciós órákra jár. Szülőként intő jel lehet, ha az óvodás nem akar ceruzát a kezébe fogni, nem akar rajzolni. Ilyenkor már érdemes egy szakembert is felkeresni. A szakemberek fejlesztik a nagy- és finommozgást, a térbeli tájékozódást (ez a diszgráfia esetében nagyon fontos), a memóriát, a beszédkészséget és a szókincset. Óvodás korban sokat segít ha otthon is fejlesztjük a gyermek finommotorikus készségeit gyurmázással, gyöngyfűzéssel, rajzos labirintusok megfejtésével, vagy a kösd össze a pontokat típusú feladatokkal vagy a különbségkeresőkkel is. Ha a gyerekeket nem szűrik ki, és a probléma már csak az iskolában derül ki, akkor a foglalkozásokon az írásképességet is fejlesztik.

Az iskolai pedagógusok sajnos kevés felkészítést kapnak a gyógypedagógiai témákhoz, pedig ma már a diszgráfiásokat is integráltan tanítják, normál osztályokban. Munkájukat logopédusok segítik, de ez sok esetben kevés, ha a tanár nem együttműködő. Sokszor lenne például szükség arra, hogy a gyerek mellé órán is odaüljön valaki, aki támogatja a munkát.

Semmiképpen nem segít, ha a diszgráfiás gyermek írási képességét kizárólag másoltatással vagy diktálással próbálják javítani. Az írástanulás időszakában nagyon fontos szerepe van a betűelemek, később a betűk tudatos megfigyelésének, és rajzolásának, valamint a betűkötések tanulmányozásának. A pontos terápia összeállásában mindig a logopédusnak van a legfontosabb szerepe, sok esetben pedig szükség van fejlesztő pedagógus vagy pszichológus bevonására is.

Fontos, hogy a szülő feltétel nélkül fogadja el olyannak a gyermeket, amilyen, és ahogy tudja, motiválja őt. Dicsérje, bíztassa, és ne hasonlítsa más gyerekekhez, akik esetleg ügyesebbek vagy könnyebben veszik az akadályokat. Keressék meg együtt azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyják, hogy kibontakoztassa képességeit, tehetségét. Mert van olyan! Biztos, hogy valamiben tehetséges, kiemelkedő, de legalábbis jobb, mint a többiek. A gyermeket mindig önmagához mérjék, és ne másokhoz. Az otthoni gyakorlás legyen érdekes, változatos, gyakori szünetekkel, és juttassa a gyermeket sikerélményhez. Ha lehet, inkább játékos formában történjen az otthoni fejlesztés.

Diszkalkulia esetében

Az idejében elkezdett fejlesztés védi a gyerek lelki békéjét, önbecsülését. A gyerekeket például gyöngyökkel, összeilleszthető játék kockával, golyókkal is fejleszthetjük otthon játékosan. Találjunk ki hozzá számolásos feladatokat, például fűzz fel három piros és négy kék gyöngyöt. Ilyenkor engedjük, hogy a gyerek használja az ujjait is, de elsősorban az legyen a cél, hogy például megszokja, megtanulja azt, hogy egy kezén öt ujj van, és ötös rendszerekben kezdjen el gondolkodni. Fontos a gyerekek képzeletének fejlesztése is, hogy később, segítség képpen csak képzeljenek el a fejükben egy belső kezet, amit számoláshoz használhatnak. Ez persze inkább még kicsi gyerekeknél alkalmazható. A matematika témái egymásra épülnek, így az új témák megértéséhez érteni kell a régebbieket is. Ezért ha javítani szeretnéd gyermeked eredményeit, előbb a matematikai alapkészségeket kell elsajátítani. Nagyon fontos, hogy mindig térjünk vissza az alapokra. Ez bizony hosszú, és gyakran unalmas folyamat, amit csak játékossággal és változatossággal lehet könnyebbé tenni.

A legfontosabb tanács az, hogy az otthoni fejlesztés mindig játékos legyen, ne pedig görcsös feladatmegoldásokon alapuljon. A játékosság segít a gyerekben leküzdeni a matematikával szembeni ellenállását, csökkenti a kudarc élményét is. Észre sem veszi, hogy játék közben tanul, fejlődik. A játékok kiválasztásában, ha bizonytalan a szülő, kérje ki nyugodtan szakember véleményét.

A MAZS Alapítvány Jaffe Zsidó Családsegítő szolgálata többféle módon tudja segíteni a gyermekes családokat. Ezekről itt lehet bővebben olvasni: Jaffe Zsidó Családsegítő Szolgálat szolgáltatásai.

Források:

https://www.hazipatika.com/psziche/csalad/cikkek/diszkalkulia_a_mindennapokban

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/diszlexia

https://varazsbetu.hu/beszelgessunk/11_teny_a_diszkalkuliarol/index.php

https://varazsbetu.hu/beszelgessunk/miisazadiszlexia/index.php

https://bhc.hu/betegsegek/diszlexia