Beiskoláztatás szülői szemmel

Beiskolázás (általános iskola)

A közoktatás általános állapota miatt talán még a korábbiaknál is fontosabb, hogy milyen iskolába íratjuk be gyermekünket. Már az a tény önmagában, hogy ebben van-e némi döntési szabadságunk, meghatározhatja a gyermek jövőképét. Mindenkinek van egy lakóhelye szerinti „körzetes” iskolája, ahová gyermeke a 6. születésnapját követő szeptemberben beíratható. Mivel azonban az iskolák színvonalában hatalmas eltérések vannak, így a nagyvárosokban sokan nem a körzeti iskolába íratják be gyermeküket. Vannak az állami, önkormányzati fenntartású iskolák mellett alapítványi és egyházi fenntartásúak is. Utóbbiak jellemzően jobb körülményeket biztosítanak mind a diákoknak, mind a tanároknak – az alapítványiak a szülői hozzájárulásoknak köszönhetően, az egyháziak pedig az emelt normatíva miatt.

A körzetes iskola meghatározása a lakcímkártya adatai alapján történik – beiskolázás idején nem ritka, hogy a gyermeket egy rokonhoz vagy ismerőshöz „költöztetik” a megfelelő iskolába történő bejutás biztosítása érdekében.

A nyílt napokon lehet megismerni a leendő osztályfőnököket, az iskola elveit és értékrendjét, hagyományait, szokásait és lehetőségeit, és fel lehet tenni a minket érdeklő kérdéseket.

A különböző internetes csoportok is gyakori támpontok ebben a kérdésben.

A lakóhelyünk szerint illetékes Család-és Gyermekjóléti Szolgálat lehet segítségünkre abban, hogy mit vehetünk igénybe az adott kerületben vagy településen. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálatok nemcsak az önkormányzati támogatásokról tudnak tájékoztatni, hanem az egyéb fellelhető támogatásokról, lehetőségekről.

Az iskolakezdési támogatást a helyi önkormányzatoknál igényelhetjük. Ez egy egyszeri támogatás, amelynek összege 5 000-30 000 forint közötti attól függően, hogy milyen intézménybe jár a gyermekünk. A támogatás összege és módja önkormányzatonként változhat, adhatják utalvány vagy írószercsomag formájában is. 

Nemcsak az önkormányzatok igyekeznek levenni az anyagi terhet a szülők válláról, hanem a munkáltató is segítheti különböző iskolakezdési támogatásokkal az alkalmazottjait. A jogszabály szerint ezt a támogatást a közoktatásban tanuló gyermekek mindkét szülője megkaphatja, ha a gyermeket saját háztartásában neveli. Mivel az óvoda is a köznevelési rendszer része, így az óvodás gyerekek szülei is megkaphatják.

Beiskolázás (középiskola)

A középiskola kiválasztásánál is érdemes részt venni a kiszemelt iskolák által tartott nyílt napokon – legyen az a 6, 8 vagy 4 osztályos középfokú képzés kezdete.

Az általános iskola 4., 6. és 8. osztályát követően van lehetőség középiskolába kerülni, így már
nagyon fiatalon, 10 éves koruk körül kerülhetnek a gyermekek olyan helyzetbe, amiről a szülők néha „sorsfordítóként” beszélnek.

A hat- és nyolcosztályos képzések keretében a tananyag eloszlása egyenletesebb – amivel elkerülhető, hogy ugyanazt kétszer (egyszer alacsonyabb szinten általánosban, majd még egyszer, másképp rendszerezve középiskolában) tanulják meg a gyerekek. Így szélesebb tananyagot tudnak lefedni, változatosabb módszertannal. Itt már a fogalmak tartalmának fokozatos bővítése a cél.

Amennyiben a tanuló a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára (tehát 8, vagy 6 évfolyamos gimnáziumba) jelentkezik a felvételi lapok kitöltését a jelentkező, illetve a szülő önállóan – az általános iskola közreműködése nélkül – is kezdeményezheti. Javasoljuk, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az eljárás során elvégzendő teendőkre, és határidőkre (ami általában november vége és december eleje), illetve érdemes áttanulmányozni az Oktatási Hivatal által kiadott tájékoztatókat. Az eljárás lebonyolítását jelentősen megkönnyítheti a továbbtanulásra kiszemelt intézmények felvételi tájékoztatóinak figyelmes elolvasása, kétség, vagy bizonytalanság esetén az érintett intézményekkel történő előzetes konzultáció.

Egy-egy írásbeli vagy szóbeli felvételi természetesen nem feltétlenül mutatja meg egy gyermek felkészültségét, képességét – hiszen a „vizsgadrukk” mindenkire más-más hatással van.

Érdemes figyelmesen elolvasni a középiskolai felvételi eljárás követelményeit is, amikor a 8 osztályos alapfokú képzés után a gyermek a 11. osztályba, vagyis a középfokú oktatási rendszerbe lép át.

Amennyiben a kiszemelt tanulmányi terület esetén a középiskola a felvétel feltételeként előírta a központi írásbeli vizsgát, úgy erre egyénileg kell jelentkeztetni közvetlenül az általa választott vizsgaszervező intézményben. A tanuló a vizsgát bármely, az adott vizsgatípusban vizsgát szervező intézményben megírhatja, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezi-e benyújtani a felvételi kérelmét az adott intézménybe vagy sem. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét az Oktatási Hivatal közzéteszi a honlapján.
A középfokú felvételi eljárás során a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem azonos a középfokú iskolákba való jelentkezéssel. A két jelentkezéshez más-más időpontban, külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a két jelentkezés nem váltja ki egymást.

Természetesen a gyermekek eltérő ütemben fejlődnek, vannak, akik gyorsan indulnak és hamar elérik a plafonjukat, mások lassabban kapnak szárnyra, de messzebb jutnak – így nincs tuti recept és mindenkinek tökéletes iskolatípus sem.

Mikor érdemes intézményt váltani

Ahogy a gyermekek, úgy az iskolák is nagyon különbözőek, sőt iskolán belül is nagy eltérések
lehetnek különböző osztályokban. Éppen ezért egyáltalán nem magától értetődő,
hogy gyermek és iskola passzolnak-e egymáshoz és a legjobbat hozzák ki a másikból. Az
alkalmazkodás egy fontos és tanulható, gyakorlattal fejleszthető tulajdonság, de vannak
határai: így bizony vannak helyzetek, amikor érdemes új osztályt vagy akár új iskolát keresni a
gyermeknek. Nyilván ebben együttműködésre van szükség a tanári karral vagy az új iskolával
is, sőt olyan is előfordul, hogy az ő oldalukról érkezik a felhívás. Vannak teljesítményközpontú, illetve átlagos iskolák, és gyermekközpontú oktatási intézmények is. Hasonlóképpen, vannak olyan diákok, akikből egyik vagy másik hozza ki a legtöbbet vagy épp keseríti meg a mindennapjait.

Fontos, hogy tisztában legyünk az iskola prioritásaival, irányvonalával és a gyermekünk motivációival, lehetőségeivel, illetve szükség esetén nyomon kövessük ezek változásait, hogy megfelelően tudjunk ezekre reagálni. Akár tanárral, akár osztálytársakkal elmérgesedhet a viszony olyan mértékben, aminek helyrehozása már nem megoldható vagy túl nagy ára volna, így sokszor a gyermek érdekét az szolgálja leginkább, ha új környezetben tiszta lappal indulhat. Persze az is lehet, hogy semmilyen személyes konfliktus nincs a háttérben, egyszerűen csak a gyermek igényei változtak, és szüksége van a nagyobb fegyelemre és magas elvárásokra, vagy
éppen az önállóságra és a szabadságra.

Természetesen az idő előrehaladtával egyre inkább érdemes kikérni a gyermek véleményét egy ilyen helyzetben.

Az iskolaváltás és a család lakhelyváltása (akár a szülők munkahelyváltása) gyakran egymásra ható tényezők, amik elősegíthetik vagy épp akadályozhatják egymást. Ilyenkor is érdemes minden családtag érdekeit és lehetőségeit mérlegelni.

Egyetemi felvételi

A felsőoktatásban is számos változás történt az elmúlt években: eltörölték a minimumponthatárt és a nyelvvizsga sem lesz többé feltétele a diploma megszerzésének. Mindezen körülmények várhatóan abba az irányba hatnak majd, hogy még jobban kinyílik az olló a minőségi oktatást nyújtó, elismert egyetemek és a kevésbé neves intézmények között. Az idegen nyelvek egyre jobb ismerete miatt sok magyar egyetemista tud már külföldi oktatási intézményben tovább tanulni.

Az itthoni felvételi pontokhoz egy vagy két jól megírt érettségi vizsga már jó alapot adhat. Természetesen a képzési forma típusa sarkalatos kérdés, hiszen az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés között hatalmas különbségek lehetnek. Sokan csak az előbbit engedhetik meg maguknak – oda viszont bizonyos népszerű szakokon bizony nagyon nehéz a bekerülés. Az egyetemi élethez gyakran hozzátartozik a szülői háztól való elszakadás, amit sem a nagyon korlátozottan rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek, sem az egyre drágább albérlet árak nem támogatnak különösebben – ezért is van nagy jelentősége a diákhitel különböző típusainak (ami lehet képzésre fordítható, illetve szabad felhasználású).

A felsőoktatási intézmény által biztosított képzésnek költségei vannak. Ezt a költséget vagy a hallgató, vagy a magyar állam (ösztöndíjas hallgató esetében) fizeti ki a felsőoktatási intézménynek. Beirítkozáskor a leendő hallgatónak nyilatkozatban kell vállalni a magyar állami ösztöndíj feltételeit. Ekkor jön létre a hallgatói jogviszony. A hallgató a képzési idő maximum másfélszeresén belül köteles oklevelet szerezni. A sikeres oklevélszerzést követő 20 éven belül a magyar állami ösztöndíjas félévekkel megegyező (pl. 6 félév, 10 félév) hazai munkaviszonyt köteles fenntartani (ezt a nyilvántartó software napra pontosan kiszámolja ).

Miután a tanuló megtudta, hogy felvételt nyert valamelyik egyetemre, elkezdődhet az újabb jelentkezési időszak: a kollégiumi jelentkezés. A kollégiumi férőhelyeket általában szociális alapon osztják ki: van, ahol csak államilag támogatott hallgatók, és van, ahol önköltséges formában tanulók is kaphatnak szállást.

A kollégiumi jelententkezést a a hallgatói rendszerben – ETR-ben vagy Neptunban – kell benyújtani. Ezekre lesz szükség: érettségi bizonyítvány, szülők jövedelemigazolása, kiskorú testvér esetén az ő tanulói jogviszonyát igazoló papírra is. Döntő lehet az egyetem és a lakhely közötti távolság. Ezt is igazolni kell papírokkal, bejelentett állandó lakcímmel. Ha van, akkor mellékelni kell a hátrányos helyzetet igazoló papírokat is, hiszen azok is pontot érnek a kollégiumi felvételi eljárás során.

Tehetséggondozás

A gyermekek teherbírása életkoronként változik, de az is biztos, hogy fejleszthető, növelhető.
A sima iskolai terhelés is egyre nagyobb, ha a házi feladatot is beleszámítjuk, akkor bizony
sokszor egy felnőtt munkanapjának 8 órájával is vetekszik. A gyermek dolga, hogy játsszon,
kibontakoztassa tehetségét és jól érezze magát egyrészt, másrészt viszont készüljön fel a való
világra és álljon helyt a kihívások közepette. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, ahol jut ideje
gyereknek is lenni, de maximalizálni tudja a kihasznált lehetőségeit is. Semmit sem adnak
ingyen – minden, amit megtanulunk, elsajátítunk, belsővé teszünk, azért pénzzel és/vagy idővel
fizetünk, és az esetek többségében csak később vonhatunk mérleget, hogy vajon megérte-e.
Sokszor a szülő és a gyermek céljai, motivációja eltér egymástól, ilyenkor is érdemes
megkeresni a kompromisszumot, mert ahogy ráerőltetni sem, úgy mindent ráhagyni sem szabad.
Itt is kulcskérdés a családon belüli kommunikáció, mert ha nyíltan és őszintén tudnak
egymással érvek mentén vitázni, az hosszú távon kifizetődőbb lehet az elhallgatásból,
félelemből ki nem mondott vágyak elfojtásánál. Tehát itt is kezdetben a szülőé a
felelősség annak megítélésében, hogy mi az, ami még hasznos és mi volna túlzás. Természetesen a különórák, fejlesztések, minden iskolán kívüli tevékenység általában pénzbe kerül, ami sok családnál szempont lehet a döntéshozatalnál.

A MAZS Alapítvány Jaffe Zsidó Családsegítő szolgálata többféle módon tudja segíteni a gyermekes családokat. Ezekről itt lehet bővebben olvasni: Jaffe Zsidó Családsegítő Szolgálat szolgáltatásai.