Élni ott jó, ahol jó megöregedni: idősek világnapja
Október 1.-én van az Idősek Világnapja, az ENSZ által 1990-ben határozatban nevesített különleges nap.
Ezen a napon olyan ügyekre kellene ráirányítani a világ társadalmainak figyelmét, amelyek a 65 évnél idősebbeket érintik – de gyakorlatilag mindenkire kihatással vannak. A különböző kultúrákban eltérő odafigyeléssel és tisztelettel fordulnak az idősek felé, de általában elmondható, hogy az idősek egyenlő és méltányos hozzáférése szinte mindenhol sérül. Pedig a társadalmak fiatalabb tagjainak, a munkavállalóknak, a keresőképeseknek, a döntéshozóknak, a változások generálóinak és a jogalkotóknak is mind azzal a szándékkal kellene kezelni az időskori jólét ügyét, hogy szerencsés esetben mindannyian leszünk idősek, így mindannyian megtapasztaljuk majd az ő jelenlegi helyzetüket.
Amíg 2022-ben világszerte 771 millió 65 évnél idősebb ember élt (ami a világ népességének közel 10%-át teszi ki), 2050-re ez az arány várhatóan eléri a 16%-ot, 2100-ra pedig a 24%-ot. Az idősek száma a fejlett gazdaságú és társadalmú országokban magas. Érdemes odafigyelni például Japánra, ahol a lakosság 28 %-a sorolható az időskorúak közé, és nincs sokkal lemaradva pl. Olaszország sem a maga 23 százalékával. Finnország, Portugália és Görögország zárja az első ötöt – alig 22 %-al. Dél-Európa országaiban – pl. Horvátország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország és Spanyolország – is jelentős ez a szám, a lakosság kb. 21%. Kína lakosságának 12 %-a 65 éves vagy annál idősebb. Ez az arány az Egyesült Államokban 16 %, Indiában 6 %, Nigériában pedig 3 %. Magyarországon jelenleg kb. 2 millió fő van 65 év felett, akik így a lakosság 20%-át teszik ki.
Az idősek, szépkorúak problémái nemcsak a kormányzatok képességeit, de az általános társadalmi megbecsülést is tükrözik. A viták általában a gazdasági „hasznosság” mentén zajlanak, körbejárva az adófizetés kiesése, a nyugdíj-teher, az akadálymentesítés infrastrukturális nyomása, az egészségügyi ellátórendszert érő korosztályos megterhelés témáit. Pedig az időskori méltóságot és jól létet nem szabad a gazdasági hasznosság mérlegével mérni; és az is hibás érvelés, ami arra apellál, hogy az időskorúakat szükséges a hagyományosan GDP-t termelő munka világában minél tovább megtartani. Hiszen minden embernek mások a képességei és a szükségletei, 65 évesen ugyanúgy, mint 35 évesen; és a méltóság minden életkorban alapvető és elvitathatatlan emberi jog.
Az időskorúak hozzáférése gyakran csorbát szenved a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, az akadálymentes közlekedésben, a társadalmi részvételben; miközben küzdenek a testük fizikai változásával, az elmagányosodással, a gyorsan változó igényekkel és a pénzügyi bizonytalansággal is.
A társadalmak időseinek jól-léte fontos életminőségi mutató: hiszen ott jó élni, ahol jól lehet megöregedni.
Az életkor kitolódása miatt nagyon fontos témává vált az aktív idősödés, ami nem föltétlenül a fizikai tevékenységek vagy a munkaerőpiaci részvételről szól, hanem sokkal inkább a társadalmi, kulturális, szellemi, szociális, polgári és családi ügyekben. Az aktív idősödést olyan témakörök mentén lehet megérteni, mint az élethosszig tartó tanulás; az egészséges étrend és táplálkozás; aktív társadalmi részvétel, közösségi, baráti és családi kapcsolatok; kulturális és sport tevékenységek, és szellemi fittség; mentális és lelki egészség; állapotfigyelés és betegségmegelőzés; stressz- és szorongás kezelés, relaxáció és minőségi pihenés; fizikai biztonság és mobilitás megőrzése.
A MAZS Alapítvány több mint 30 éve dolgozik azért, hogy a közösség leginkább rászoruló tagjait segítse. Legfontosabb feladata az idős holokauszt-túlélők gondozása és szociális szolgáltatásokkal való ellátása oly módon, hogy igényeikre reflektálva lehetővé tegye, hogy méltóságban, otthonaik biztonságában élhessenek minél tovább, önállóan és függetlenül.
A MAZS az elmúlt 30 évben a gondozására bízott idősek igényeit, lehetőségeit megismerve jelentős tudást halmozott fel a témában. A MAZS elkezdett azon is dolgozni, hogy a közösségi támogatás a klasszikus jóléti modellről egy új, hibrid modellre térhessen át – amely a jóléti szolgáltatásokat a szociális szolgáltatásokkal együtt foglalja magában. Az elkövetkező években a MAZS a meglévő feladatai ellátása mellett várakozással tekint ennek az izgalmas, új kihívásnak is elébe.
Forrás: World Bank Open Data