Méltóságteljes idősödés

Az öregedés az, ami jó esetben mindenkivel megtörténik. Minden nehézségével és folyamatosan változó kihívásaival együtt is valójában ez egy kiváltság – hiszen nem mindenkinek adatik meg, hogy idős kort éljen meg. Bár az élet minden szakasza értékes, érdekes és lenyűgöző lehet, ahhoz, hogy szép és könnyű időskorunk legyen, előzetesen nem árt felkészülni. Az egyik legfontosabb tanács az, amit általában már visszatekintve értünk csak: jelen kell lenni a saját életünkben, meg kell szeretnünk azt, és időt kell szakítani arra, hogy elmélyedjünk benne.

Az ember egészsége és jóléte elengedhetetlen ahhoz, hogy minél teljesebb életet élhessen – ez alól az idősebb felnőttek sem kivételek. A jó élethez hozzátartozik a tevékenységekben való részvétel, valamint az értelmes és befogadó élmény. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olyan központi értékeket emel ki, mint a részvétel, az igazságosság, az egyenlőség és a függetlenség, valamint az egészséghez való jog. A „méltóság” szó a „tiszteletet” és a „státuszt” is jelenti, és ezekkel az alapvető értékekkel függ össze. Az időskori méltóság számos skandináv országban (Norvégiában, Finnországban, Svédországban és Dániában) politikai napirenden lévő központi téma. Ezek az élet olyan területeit érintik, mint annak biztosítása, hogy az időseket méltósággal kezeljék az egészségügyi és ápolási szolgáltatások igénybevételekor. Érdekes egyébként a szóhasználatot is megfigyelni: az időseket „idősebb felnőttekként” említik.

Az egészségügyi ellátásokon kívül fontos témák az életminőség, az autonómia, az élelmiszer és a táplálkozás, a társas kapcsolatok lehetősége, illetve a méltóság a halálban.

A jólét megtapasztalása is fontos fogalom: azt jelenti, hogy biztonságos körülmények között, másokkal együtt aktív és tartalmas életet élhetünk. A méltóságteljes élethez az is hozzátartozik, hogy a szociális szolgáltatásoknak jó minőségűnek kell lenniük, és a szakembereknek tiszteletben kell tartaniuk az idős felnőttek magánéletét és integritását. Az idősebb felnőttek önrendelkezését, részvételét és egyénre szabottságát tiszteletben kell tartani és támogatni kell, a segítőknek és gondozóknak pedig érzékenyen és empatikusan kell viselkedniük az idősebb felnőttekkel való találkozások során.

A méltóság fogalma egyrészt a tiszteletre alapozott és az emberi jogokhoz kapcsolódó alapvető értékként határozható meg, másrészt az autonómiához és az identitáshoz kapcsolódó szubjektív élmény is. Nem elméleti fogalom, hanem gyakorlati jelentőséggel bír.

Fontos alaptétel, hogy ahol nem jó megöregedni, ott valójában nem jó élni.

„Félünk az öregedéstől, félünk a haláltól, elvesztettük a hitünket, nincsenek morális értékeink, nincs mibe kapaszkodnunk. Figyeld meg, ha valaki szépen tud megöregedni, az morális tartást ad. Derűt.” mondta Polcz Alaine, az első magyar tanatológus ( az orvostudomány a tanatológiát a haldoklás biológiai vizsgálatának szenteli). De miért nehéz elfogadni azt, ami ellen semmit sem tehetünk? Miért nincs hová fordulnunk megnyugvásért vagy bölcsességért?

„A talajvesztettség egyik oka lehet, hogy a mai felnőttek többségükben már nem többgenerációs családban nőttek fel, azaz nem látták a nagyszüleiket a hétköznapokban megöregedni. Persze tisztában voltak a folyamat egészségügyi következményeivel, azzal, hogy „itt fáj, ott fáj”, hogy az idősek már nem bírják úgy a terhelést, mint a fiatalok, hogy a korral egyre több betegség is együtt jár. De azt kevésbé élték meg velük aktívan, hogy hogyan viszonyulnak az érés és az elmúlás folyamatához, és hogy kezelik azt. Az öregség mára a halállal együtt eltávolodott tőlünk, ezért misztikus ködbe burkolózik, és keressük, hogyan is lehetne anélkül kapcsolódni hozzá, hogy tartanánk tőle.”

A társadalmi elvárások az idősödéssel kapcsolatosan sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Bár ezek az elvárások országonként is mások és eltérőek, elmondható, hogy a fejlettebb társadalmakban már egyre inkább látják azt, hogy minden ember máshogyan és másmilyen tempóban, a saját egyénisége és lehetőségei szerint öregszik – ezért nem lehet mindenkire egyformán alkalmas elvárásokat támasztani vagy egyforma szolgáltatásokat ajánlani.

Az időskori méltóság megőrzésének egyik fontos kulcsa, hogy meddig tudnak az idősebb felnőttek egészségi állapotuk, ráutaltságuk, anyagi körülményeik függvényében saját otthonuk biztonságában, függetlenek maradni. De általánosságban is van néhány tipp, ami hasznos lehet mindenkinek. Ezek közül néhény:

• Vegyük kézbe, hogyan akarunk öregedni: döntsük el, hogyan akarunk élni, amikor megöregszünk.
• Készítsünk listát azokról a kapcsolatokról, akik támogatni tudnak majd minket.
• Legyünk tisztában az erősségeinkkel és a gyengeségeinkkel.
• Próbáljuk mi meghatározni, hogyan telnek majd a későbbi éveink.
• Dokumentáljuk egészségünket, gondozásunkat, kezeléseinket; az egészségünket szolgáló gyógyszerezési tudnivalókat. Legyen stratégiánk a gyógyszeres terápiáink okos menedzselésére.
• Gondoljuk át lehetséges hobbijainkat, kreativitásunkat, képességeinket.
• Tervezzük meg, milyen intellektuális igényű elfoglaltságaink, élethosszig tartó tanulási lehetőségeink, vágyaink vannak -főleg azokat, amiket fiatalabb életkorban nem sikerült megvalósítani.
• Találjunk olyan megfelelő testedzési lehetőséget, ami segít fizikai fittségünket a lehető legjobban megőrizni.
• Legyünk tisztában azzal, hogy a lelki változásaink nagy részben a fizikai változásokkal függnek össze, még akkor is, ha nincsen külső jelük (pl. hormonális változások).
• Legyünk elővigyázatokat és jól informáltak a balesetmegelőzéssel (pl. esések) és bűnmegelőzéssel kapcsolatban (pl. időseket megcélzó csalók).
• Legyünk tisztában azokkal a lehetőségekkel, amelyek mobilitásunkat támogatják (pl. Nordic Walking bot vagy a lakás akadálymentesítése), és időben hozzuk meg ezeket a döntéseket.
• Az eddigieknél is jobban figyeljünk arra, hogy étkezési szokásaink változó korunkat jól szolgálják.
• Legyünk tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeket nyújt az állam vagy az önkormányzat az időskori igények kiszolgálásához.
• Legyünk tisztában azzal, hogy milyen kedvezmények járnak az időskorral (pl. utazási kedvezmény, belépőjegy kedvezmény, klubok, csoportos gyógytorna).
• Legyünk tisztában rendelkezési lehetőségeinkkel, és beszéljük át azt családtagjainkkal (pl. végrendelkezés, jogi meghatalmazás, gyámság).
• Keressük fel azokat a civil szervezeteket, akik az idősebb felnőttek érdekvédelméért vagy szocializációs (társasági) lehetőségeiért dolgoznak.
• Fogadjuk el a változást, és hogy a családban megváltoznak a szerepek.
• Beszéljünk családtagjainkkal, szeretteinkkel arról, hogy ők mit gondolnak a méltóságteljes öregedésről, és arról a lelki és fizikai folyamatról is, ami bennünk zajlik.
• És végül, de nem utolsósorban: tudjuk és emlékezzünk arra, hogy ezzel a problémával soha nem vagyunk egyedül.

A MAZS Alapítvány Holokauszt Túlélőket Támogató Programja így tudja segíteni jelenlegi és jövőbeli klienseinket: Szolgáltatásaink.