Aktív nyugdíjaskor
Az aktív idősödés egy komplex, átfogó fogalom, mely kormányzati szinten is nehezen sorolható be egyetlen szaktárcához, hiszen olyan átfogó területeket érint, mint például a munkaerőpiaci aktivitás idős korban, az élethosszig tartó tanulás, az idősek aktív társadalmi részvétele melyet hangsúlyosan a meglévő kapcsolatok intenzív megtartásán és új kapcsolatok kialakításán keresztül ér el akár a folyamatosan fejlődő infokommunikációs és egyéb technológiai eszközök segítségével. Továbbá hangsúlyozza a testi és lelki jóllét meg-őrzésének fontosságát, a hasznosság és tartalmas szabadidő eltöltését például az időskorban végzett önkéntesmunka vállalásával.
A nyugdíjba vonulás sokunk számára komoly veszteségélmény, hiszen elveszítjük azt a szerepünket a társadalomban, amely hosszú évtizedeken át a fő irányvonalat képviselte az életünkben. Kik vagyunk, és mit érünk most, hogy nincs már szükség ránk, hogy nem vagyunk részesei a kolléga közösségnek és nem kamatoztathatjuk az eddig felhalmozott tudásunkat, szakértelmünket? Ezt a lelki krízist fel kell dolgoznunk és el kell gyászolnunk, hogy ami jó volt, az most elmúlni látszik!
Az Aktív Idősödés nem egyszerűen az idősödő korosztály egészségvédelméről és aktivitási programjairól szól. Arról van szó, hogy a modern kor emberének társadalmi környezete megváltozott és ehhez az idősödő generációknak is igazodnia kell! Az elkövetkező években alapjaiban változik meg az idősödő generációk helye, szerepe az európai társadalmakban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az „aktív” szó a társadalmi, gazdasági, kulturális, szellemi és polgári ügyekben való folyamatos részvételre utal, és nem csupán a fizikai tevékenység vagy a munkaerőpiacon való részvétel képességére. Ebből az következik, hogy az időskori nyugdíjba, illetve a rokkantság vagy betegség miatt nyugdíjba vonulók továbbra is aktívan hozzájárulhatnak családjuk, társaik, közösségük és nemzetük életéhez.
Valójában nem csak hozzájárulhatnak, hanem hozzájárulásukkal komoly érteket képesek teremteni egyéni, családi és társadalmi szinten egyaránt.
Míg a gyermekkort számos korcsoportra osztjuk az emberi fejlődés szempontjából, az idősek korosztályát korábban egy „kalap” alá vettük és heterogén csoportként gondoltunk rájuk, megjegyzem nagyon helytelenül. Az idősek életmódbeli szokásait, így aktivitásukat és közösségi kapcsolataikat sem lehet egyértelműen leírni oly módon, hogy egy közel azonos jellemzőkkel bíró csoportként gondolunk rájuk. Lassan megdőlni látszanak az idősekkel kapcsolatos korábbi sztereotípiák is.
Az idős korosztály tanulással kapcsolatos tevékenységei egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az utóbbi években. Az időskori tanulás egyéni, gazdasági és társadalmi érdekek egybeesését hordozza.
- Egyéni érdek, mert az idős személy motivált új ismeretek elsajátítása területén, céljai vannak a tanulással kapcsolatban és eredményességet vár el önmagától, amelyekért erőfeszítéseket tesz.
- Gazdasági érdek, mert az idősödő korosztály sikeresebben maradhat a munkaerőpiacon, tudása rugalmasan alkalmazkodhat a változó piaci igényekhez.
Társadalmi érdek, hiszen az idősek tovább lesznek aktívak és tevékenyek, kevésbé szorulnak támogatásra, gondozásra.
A MAZS Alapítvány Holokauszt Túlélőket Támogató Programja így tudja segíteni jelenlegi és jövőbeli klienseinket: Szolgáltatásaink.
