Szenes Hanna emlékére

Szenes Hannát 23 évesen „hazaárulás vádjával” golyó általi halálra ítélte a magyar katonai bíróság. Az egykori Margit körúti katonai fogház udvarán végezte ki a magyar katonai kivégzőosztag 1944. november 7-én.

Szenes Hanna mellszobrát október 22-én avatták fel hivatalosan Budán, nem messze az egykori Margit körúti fogháztól a felújított Széna téren. A mai napon a szobornál ünnepélyes megemlékezést tartottak.

Szenes Anna vagy Hanna százegy évvel ezelőtt, 1921. július 17-én született Budapesten a második kerületben asszimiláns polgári zsidó családban.

Református magániskolába járt, de továbbtanulását megakadályozták a zsidó törvények, ezért kivándorolt Palesztinába.

Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték 1944. november 7-én. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.

Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.

„Most, most szeretnék valamit mondani,
Valamit, ami több mint a szó,
Tarkább a színnél,
Zengőbb a rímnél,
Amit nem mondott előttem millió.
Valamit. – Hallgat köröttem a föld,
Várakozón bámul rám az erdő,
Kíváncsi szemmel néz rám az ég is
Minden hallgat. És hallgatok én is.”

Forrás: Újkelet és Wikipédia