„Ne csak az áldozatokra emlékezzünk, hanem a felelősségünkre is!”
Január 18-ára élőláncot szerveztek a budapesti gettó felszabadításának 79. emléknapjának alkalmából.
A Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) Szövetség (korábban KIBIC Szövetség) tagszervezeteinek munkatársai, önkéntesei és a zsidó közösség intézményeibe járó közel 2000 diák január 18-án reggel élőláncot alkottak a néhai zsidó gettó falait határoló utcákon.
Az ötletgazda Gólem Színház vezetésével a szervezetek és iskolák úgy osztották fel a néha gettó határfalait, hogy mindegyik utcát egy-egy szervezet tudjon körbevenni 16 szakaszon át. A MAZS Alapítvány munkatársai a Dohány utcának a Wesselényi-Síp utca közötti néhai határvonalat állták körbe.
A szervezők fehér lufikat osztogattak, melyekhez a gettóban életüket vesztett emberek neveit rögzítették.
A Csányi utca 6 szám előtt, a Gólem Színházzal/Központtal szemközt lévő Seress Udvarban a szervezetek vezetői, Karácsony Gergely főpolgármester, Niedermüller Péter polgármester, illetve Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael magyarországi nagykövete mondtak beszédet.
„A budapesti gettó viszonylag csak rövid ideig létezett, mégis a II. világháború és a holokauszt borzalmainak egyik szimbólumává vált.” mondta Izrael nagykövete.
„A budapesti gettó a magyar történelem egyik legnehezebb, legsötétebb időszakának a helyszíne. Ezt nem mások követték el, a holokausztot magyar emberek ellen csinálták magyar emberek” – tette hozzá Karácsony Gergely.
Erzsébetváros polgármestere kiegészítette azzal a fontos megjegyzéssel, hogy „mindez itt történt Budapesten, Erzsébetvárosban, a Klauzál téren…Szembe kell nézni azzal, hogy ez, igen, mindannyiunk felelőssége. Nem a németek, a nácik és a zsidók, hanem magyarok fordultak magyarokkal szembe, és hagyták őket cserben…Ne csak azokra emlékezzünk, akik itt vesztették az életüket, hanem a felelősségünkre is. Legyünk bátrak szembeszállni a barbársággal!” – mondta Niedermüller Péter.
Amikor pedig Verő Tamás főrabbi megfújta a sófárt, a résztvevők a levegőbe engedték a (természetes módon lebomló) fehér lufikat, emlékezve az áldozatok tragédiájára.
Később, 10 órától a Dohány utcai Zsinagógában tartottak emlékezést, melyen beszédet mondott Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke és Kardos Péter főrabbi is – aki maga is a Holokauszt Túlélője. A megemlékezést Tordai Zoltán hegedűművész és zenekara, valamint Zucker Immánuel főkántor és Ferenczi Eszter orgonaművész tették igazán emlékezetessé.
„mi, túlélők nem lehetünk tárgyilagosak. Mi csak elfogultak és elfogódottak lehetünk. Elfogultak azért, mert szenvedő alanyai voltunk a történetnek, elfogódottak azért, mert emlékeinkben őrizzük azokat, akik mellettünk haltak meg, vagy felszabadításunkban vesztették életüket.” Kardos Péter