8 milliárdan vigyázhatnánk a Földünkre

Több mint 8 milliárd ember él a Földön, és ma a Föld napja emlékeztet minket arra, hogy vigyáznunk kell az otthonunkra.

Az április 22-ére eső Föld napja 1970-re nyúlik vissza, amikor amerikai szervezetek elsőként az országszerte tapasztalható környezetromlásra akarták felhívni a figyelmet. Azóta ez a jeles nap több mint 190 országban került be a naptárba.

Az ünnep egyszerre emlékeztet a még elvégzendő munkára és ünnepli az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítések terén elért eredményeket. Ez a nap olyan intézkedések katalizátora is volt, mint a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodások és környezetvédelmi ügynökségek létrehozása.

Az idei év témája a Bolygó vs. Műanyag, amely arra szólítja fel a kormányzati vezetőket, a vállalkozásokat és a hétköznapi embereket, hogy 2040-ig 60%-kal csökkentsék a műanyaggyártást. Emellett az egyszer használatos műanyagok teljes felszámolására szólít fel az évtized végére.

„A környezet szó azt jelenti, ami körülvesz. A műanyagok esetében mi magunk váltunk a termékké – átfolyik a véráramunkon, megtapad a belső szerveinkben, és olyan nehézfémeket hordoz magában, amelyekről ismert, hogy rákot és betegségeket okoznak” – mondta Kathleen Rogers, az earthday.org elnöke. „A Bolygó vs. Műanyag kampány petíció és felszólítás is egyben, hogy most cselekedjünk, hogy vessünk véget a műanyagok pusztítását és megvédjük bolygónk minden élőlényének egészségét.” 

A Föld Napjának ötlete környezeti katasztrófák sorozata után született, és egy szenátor nevéhez fűződik. Gaylord Nelson wisconsini demokrata szenátort az 1960-as években egyre jobban aggasztotta az amerikai környezet állapota miatt. A kaliforniai Santa Barbarában 1969 januárjában bekövetkezett hatalmas olajszennyezés után támadt az az ötlete, hogy indítson országos, környezetvédelemmel kapcsolatos oktatási akciót az egyetemi kampuszokon, inspirációt merítve az ország egyetemein a vietnami háború ellen indított háborúellenes mozgalmakból. Nelson felvette Denis Hayes-t, egy fiatal aktivistát, hogy segítsen az ötletet a nyilvánosság elé tárni.

Fontos momentum volt Rachel Carson Néma Tavasz című könyvének 1962-es megjelenése és az 1969-es Cuyahoga River tűzvész. Bár az Egyesült Államokban már akkor is számos csoport dolgozott különböző környezetvédelmi kérdéseken – például a légszennyezés csökkentése, a permetezés mezőgazdasági munkásokra gyakorolt hatására való figyelemfelhívás stb. érdekében -, ezek soha nem dolgoztak együtt.

„Fogtuk ezeket a külön futó szálakat, beleértve a vadvilág védelmével kapcsolatos kérdéseket is, és mindet egybefonva összefűztük őket. Ma már furcsán hangzik, de akkoriban az ezekkel a különböző ügyekkel foglalkozó emberek nem gondolták, hogy bármi közös van bennük. Az 1970-es évek végén senki sem tette fel ezt a kérdést” – mondta Hayes a Time Magazinnak

Több mint 20 millió ember vett részt az első Föld Napja ünnepségen 1970. április 22-én. Az esemény miatt lezárták a manhattani Ötödik sugárutat, egyrészt a tüntetés miatt, másrészt mert a tüntetők részt vettek az utcák megtisztításában is.

A Föld Napjának időpontját nagyrészt azoknak az egyetemistáknak az időbeosztása diktálta, akiknek az érdeklődését Hayes és Nelson fel akarta kelteni. Április 22-e egy hétköznapra esett a tanév során – a tavaszi szünet és a záróvizsgák közé, amikor az időjárás elég enyhe volt ahhoz, hogy az emberek kint lehessenek a szabadban.

A Környezetvédelmi Ügynökséget (Enviromental Protection Agency, EPA) az első Föld Napja után hozták létre, 1970. december 2-án. Ez az a szerv, amely a környezet védelmét szolgáló mechanizmusokat szabályozza. Az amerikai kongresszus azután hozta létre az ügynökséget, hogy tanúja volt az országszerte a Föld Napja alkalmából tartott tüntetéseken való hatalmas részvételnek.

AZ USA-ban emberek milliói vettek részt a mozgalomban, amely kulcsfontosságú környezetvédelmi törvények elfogadásához vezetett, köztük a Nemzeti Környezeti Nevelési Törvény, a Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Törvény és a Tiszta Levegő Törvény az Egyesült Államokban.

De a hatása túl nőtt Amerikán. A mozgalom 1990-ben vált világméretűvé, miután környezetvédelmi vezetők egy csoportja megkereste Hayest, hogy szervezzen egy másik nagy kampányt a bolygóért, amely 141 országban 200 millió embert mozgósított. 2020-ban már több mint 1 milliárd ember vett részt világszerte a Föld Napja akciókban.

Az új évezredben a mozgalom a globális felmelegedés elleni kampányra helyezte a hangsúlyt.

A párizsi megállapodást a Föld napján írták alá 2016-ban, ez az eddigi történelem legjelentősebb nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodása. Ezt a szerződést több mint 190 ország írta alá, akik mindannyian vállalták, hogy csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat és egyéb intézkedéseket tesznek az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.

A szervezők 2024-ben a Föld Napja történetének legnagyobb tisztítási eseményét szeretnék megrendezni.

És ha ezt írást végigolvastad, akkor Téged biztosan érdekel a Föld, a fenntarthatóság, a környezet és annak a védelme. Minket is. A Narancsliget Adományközpontot ezért is hoztuk létre – hogy ne a Föld pörgésén lassítsunk, hanem az újratermelésén; hogy lehessen új az is, ami régi; hogy ami másnak már nem kell, a te kezedben kinccsé váljon. Gyere be, ha jót akarsz!

(Forrás: Time Magazin)